Változások a Tanulószerződésben

A Tanulószerződés után visszaigényelhető normatíva 2021.01.01-től megváltozik!

2021. január 1-jétől a kiegészítő normatívák (beruházási, oktatói, tanműhely fenntartási) igénybevételére a jogszabály alapján nincs lehetőség, ezek részben beépültek az önköltség összegébe.

2021. január 1-jétől a bruttó kötelezettség mind a hatályos és kifutó tanulószerződésekre, mind pedig az új szakképzési munkaszerződésekre vonatkozóan csökkenthető a fenntartói megállapodással rendelkező szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével – az adóév munkanapjai számának szorzataként számított összegével.

A kedvezmény összege: önköltség × szakmai súlyszorzó / 254 = Egynapi önköltség

Az egynapi önköltséget meg kell szorozni az adott hónap képzési napjainak számával, így megkapjuk a havi önköltséget.

(a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével az adóév munkanapjai)

A Tanulószerződések után járó önköltség (normatíva) 2021.01.01-től, szakmánkénti bontásban IDE KATTINTVA érhető el.

A 20%-os „sikerdíj” itt is számításba vehető!

A bruttó kötelezettség csökkenthető a szakképzési munkaszerződésre és Szkt. átmeneti rendelkezései (128. § (5) bekezdés bb) alpont) alapján a tanulószerződésre is tekintettel az igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tett.

Tanulószerződés kötésének lehetősége 2020. szeptembertől

A tanulószerződések kötésével kapcsolatban a továbbiakban az Szkt. átmeneti rendelkezéseit kell figyelembe venni.

A 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében

• a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
• a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és
• más jogszabály az Szkt. hatálybalépését megelőző napon, azaz 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni
• a tanuló tanulmányai befejezésére,
• a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel való részvételre,
• a szintvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére és teljesítésére, valamint
• a tanuló juttatásaira.

Ez alól kivételt képez szakgimnázium nyelvi előkésztő évfolyamán, illetve szakközépiskola előkészítő évfolyamán részt vevő tanuló.

A fenti feltételnek megfelelő tanulóval, kifutó rendszerben a

-   szakképző iskolában – évfolyamismétlés nélkül – a 2021/2022-es tanévben,
-   technikumban a 2023/2024-ben köthető még utoljára a korábbi szabályozás alapján tanulószerződés.

Mivel a tanuló a tanulmányait a korábbi szabályok szerint jogosult befejezni, a képzésre jogosult, nyilvántartott vállalkozás köthet vele tanulószerződést.
2020. szeptember 1-jétől a képzésbe belépők esetében már 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyról beszélünk, rájuk már az Szkt. szabályai vonatkoznak.

A korábbi szabályozás alapján megkötött tanulószerződésekre vonatkozó elszámolást illetőn szintén az Szkt. átmeneti rendelkezéseit kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

• a 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó szakképzési hozzájárulásfi zetési kötelezettséget az Szht. és az abban kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabály 2020. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni, megállapítani és bevallani,

• 2021. január 1-jétől pedig a szakképzési hozzájárulásra kötelezett – gyakorlati képzésben tanulószerződéssel részt vevő tanuló esetében – az Szkt. szerinti szakképzési hozzájárulás-fi zetési kötelezettségét akként teljesíti, hogy
  −  a régi Szt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve részszakképesítéshez kapcsolódóan az Szkr. 4/A. mellékletében meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni,
  −   a szakirányú oktatás alatt a régi Szt. szerinti gyakorlati képzést,
  − szakma alatt a régi Szt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, részszakképesítést,
  −   szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szt. szerinti tanulószerződést kell érteni.

A tanulószerződéses tanuló társadalombiztosítási jogállása és juttatásai

A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a társadalombiztosítás rendszerében biztosított.

A biztosítotti bejelentést ’T1041 számú adatlapon a NAV területileg illetékes szervéhez elektronikusan, vagy papír alapon kell benyújtani. Az elektronikus benyújtás feltétele az ügyfélkapun történő előzetes regisztráció. A biztosítotti bejelentést főszabályként a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. A biztosítás kezdetére vonatkozóan a bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesítenie a foglalkoztatónak. A tanulószerződés megszűnése esetén a biztosítotti nyilvántartásból történő kijelentést a tanulószerződés megszűnését követő 8 napon belül kell teljesíteni.

Ugyancsak bejelentési kötelezettség párosul a tanulószerződés szünetelésének tényéhez is, ebben az esetben is a szünetelést megkezdését követő 8 napon belül kell a bejelentést megtenni.

Nagyon fontos, hogy a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés nem minősül munkaviszonynak, a biztosítotti bejelentésen a 1130-as kód használatával kell a jogviszony létesítését, megszűnését bejelenteni. A kitöltött adatlap papíron történő benyújtása személyesen vagy postán történik. Papír alapon történő bejelentéskor két példányt kell készíteni és ezt a két példányt kell benyújtani. Az adatlap ügyfélfogadási időben személyesen leadható a NAV illetékes megyei igazgatósága ügyfélszolgálatán vagy feladható postán a NAV területileg illetékes megyei igazgatóságának címezve.

A tanulószerződés esetében a tanulót a biztosítotti státusza miatt járulékfizetési kötelezettség terheli. Az Szkt. átmeneti rendelkezése (125. § (3) bekezdés) szerint a tanuló a járulékfizetési kötelezettségének a régi Tbj. 2019. december 31-én hatályos szabályai szerint tesz eleget. Tehát nem 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, hanem 17 százalék mértékű járulékfizetési kötelezettséget teljesít, amelyből 3 százalék a pénzbeli, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék és 10 százalék nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség.
A duális képzőhely mint foglalkoztató szintén a 2019. december 31-én hatályos szabályokat alkalmazva 17,5 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót fizet. A jelenleg hatályos szabályok szerint ezért nem mentesül a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól.