3. A három gyakorlati képzési forma jogi szabályozásának különbözősége

A felsőfokú duális képzés szabályozása az OKJ-s képzéshez és a felsőoktatási szakképzéshez képest kevésbé részletes, amely elsősorban abból fakad, hogy alkalmazása nem kötelező. Ennek ellenére a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, és végrehajtási kormányrendeletei(1) megadták a felsőfokú duális képzés kereteit.

A szabályozás elhatárolása azért is fontos, mert jelenleg egy gazdálkodó szervezetnél háromféle formában is folyhat gyakorlati képzés: OKJ-s, felsőoktatási szakképzéses és a gyakorlatigényes szakokra duális formában. Ezek finanszírozása, elszámolhatósága és szabályozása is eltérő, illetőleg eltérő részletezettségű. A rendszer az OKJ-s képzésnél a legteljesebb. (Pl. elszámolni az OKJ-s mellett csak a gyakorlatigényes alapképzési szakokon és mesterképzési szakokon folyó képzés költségeit lehet, a minősített gyakorlóhelyként működő gazdasági társaság nyilvántartásba vételnek pedig az OKJ-s képzés mellett csak a felsőoktatási szakképzés esetén vannak részletesebb szabályai.)

Azért fontos ezeket ismerni, mert ha egy vállalat adott esetben mindegyik képzési formában képez, akkor azzal a jelenséggel találkozhat, hogy más-más eljárást kell folytatnia a három képzési forma esetében, amelyek során a területi kamara szerepe, feladat- és hatásköre, valamint mozgástere is változó intenzitású.

(1)
- a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet,   
- a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet